Oldal kiválasztása

Florentine_Codex_IX_Aztec_Warriors

Egy mexikói városban döbbenetes mértékben csökkent az erőszak, amióta az egyik templomban bevezették az állandó szentségimádást

“Amikor egy plébánián éjjel-nappal imádják Istent, az egész város átalakul”

Patty Knapp cikke
Forrás: https://www.ncregister.com/blog/pattyknap/mexican-city-sees-stunning-drop-in-violence-as-adoration-increases
2008–2010 között Ciudad Juárez-t, ezt az észak-mexikói várost, az ott uralkodó drogbandákhoz kötődő erőszak miatt a világ egyik legveszélyesebb városaként tartották számon. Mára azonban teljesen megváltozott, és ma már a legtöbb amerikai városnál, köztük Baltimore és New Orleans, biztonságosabbnak tekintik. Patrico Hileman atya mindezt a szentségimádásnak tulajdonítja: „Amikor egy plébánián éjjelnappal imádják Istent, az egész város átalakul”.
Jorge Gonzalez Nicholas, a város egyik ügyésze szerint „a város rengeteget szenvedett. Ám most újjászületett és reményt ad, hogy a dolgok igenis megváltozhatnak. Nincs a világon még egy hely, ahol ilyen gyorsan ekkora változás ment volna végbe”.
Hileman atya elmesélte a „Mária Rádió Argentina” nevet viselő rádiónak, hogy a misszionáriusok 2013-ban nyitották meg első örökimádás kápolnájukat. Abban az időben naponta 40 embert gyilkoltak meg a drogbandák közötti utcai összecsapásokban. Ezek a bandák azért háborúztak, hogy megszerezzék az Amerikába szállítandó drogok feletti kereskedelmi hatalmat.
            A bandák neve Juarez és Sinaola volt. Utóbbit Joaquín „el Chapo” Guzmán Loera vezette, akit a hatóságok nemrég adtak ki az USA-nak. Hileman atya elmondta, hogy „a bandaháborúknak azért nem lehetett véget vetni, mert a katonák egy része a bandákkal, a másik része a rendőrökkel volt. Embereket gyilkoltak meg, házakat gyújtottak fel, hogy mások is fegyvert fogjanak és ezzel megosztottá tegyék a várost”.
            Közvetlenül azután azonban, hogy megkezdődött az állandó szentségimádás, a gyilkosságok száma rohamosan lecsökkent. 2010-től 2015-ig a gyilkosságok száma 3766-ról 256-ra csökkent.
            Tulajdonképpen az egyik plébánia kérte, hogy nyissanak egy Örökimádás Kápolnát, mondván, hogy „már csak Jézus mentheti meg őket ettől, csak Jézus adhat nekik biztonságot”. A misszionáriusok mindössze három nap alatt létre is hozták Juarez városában az Örökimádás Kápolnát.
            Hileman elmondott egy történetet: egy asszony épp a kápolnába tartott, hogy hajnal 3-kor kivegye részét az szentségimádásból, amikor hat katona megállította, és megkérdezték, hogy hová megy. Amikor azt mondta, hogy a „kis kápolnába” megy, az egyenruhás férfiak megkérdezték, hogy az vajon hol van, hiszen ilyenkor minden zárva van. Az asszony azt felelte, hogy kísérjék el, és nézzék meg a saját szemükkel. Amikor beléptek, a katonák hat asszonyt találtak ott, az Oltáriszentség imádásába merülten, hajnal 3 órakor. Az asszony ekkor azt mondta nekik: azt gondolják, hogy maguk védelmeznek minket? Mi itt 24 órában magukért imádkozunk”. Az egyik katona letette a fegyverét és ott az Oltáriszentség előtt zokogni kezdett. Másnap hajnali 3 órakor ismét ott volt a kápolnában, de már civil ruhában, az Oltáriszentség előtt és ömlöttek szeméből a könnyek.
            Hileman atya azt is elmesélte, hogy két hónappal az Örökimádás kápolna megnyitása után a püspök hívta őket és ezt mondta nekik: „Atya, amióta az Örökimádás Kápolnát megnyitották, egyetlen embert sem öltek meg a városban. Két hónapja senki nem halt meg”.
            2016 februárjában Ferenc pápa meglátogatta ezt a harcokban megtépázott várost, köztük a börtönt is, ahol a következőket mondta: „imádkozzunk közösen a megtérés ajándékáért, a könnyek adományáért. Kérjük, hogy nyissa meg a szívünket, mint a niniveieknek, nyissa meg szívünket az Ő hívó hangjára. Az Ő hangja ott visszhangzik számtalan férfi és nő szenvedő arcán. Elég volt a halálból! Elég volt a kizsákmányolásból! Mindig van idő megváltozni, mindig van kiút és mindig van lehetőség!

Mindig van idő Isten irgalmáért könyörögni!