Oldal kiválasztása

„Hogyan beszéljünk az igazságról a posztkeresztény korban?” – Domonkos konferencia a Sapientián

catholicchurch

2016. november 20. vasárnap 14:29

„Az igazság ragyogása a kinyilatkoztatás szívében” címmel tartottak konferenciát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán november 19-én. A domonkos rend jubileumi évében külföldi előadók mutatták be a rend teológiai útkeresését, valamint válaszait korunk aktuális kérdéseire.

 

A tudományos tanácskozást Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora nyitotta meg. A konferencián részt vett az Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Nővérek Apostoli Kongregációja, valamint a Szent Domonkos Rend több tagja is.

Deák Hedvig domonkos elöljáró kérdésünkre elmondta, a rendnek gazdag intellektuális öröksége és jelene van. A közösség 800 éve birtokában van egy teológiai hagyománynak, amit képes volt különböző korokon át megőrizni és gazdagítani – ezt akarták Magyarországon is bemutatni. A konferencia témája – az igazság és az igazság hirdetése – egyrészt a rend hivatásából következik, másrészt indokolja a kor is, amit Hedvig nővér, Várnai Jakab OFM rektort megnyitó szavait idézve, igazság utáni posztkeresztény korként írt le. „Hogyan lehet ma igazságról beszélni, és filozófiai szempontból hol kereshetők a mai helyzet okai – erre kerestük a választ. Egyszerre szerettük volna bemutatni a rend teológiai reflexióját és reagálni a kérdés aktualitására: hogyan lehet ma eredményes az igehirdetés.”

Benoit-Dominique De La Soujeole OP dogmatika professzor, jogász, kánonjogász A keresztény hit igazsága – A hit átadása és védelme című előadásában arra kereste a választ, hogy az embert bekebelező tömegkultúra, az egzisztenciális kérdéseket háttérbe szorító fogyasztói társadalom világában hogyan adható át a hit a tömegnek, melynek tagjai ismerik a kereszténységet, de elutasítják.

Amikor hitről beszélünk, megelőlegezzük a bizalmat annak, aki a hitünk tárgya, Istennek, illetve az ő igazságainak. Tennünk kell ezt annak alapján, hogy azok a valóságok, amelyeket a hitigazságok kifejeznek, egyáltalán nem magától értetődőek, a puszta emberi értelem nem képes őket megragadni.

A domonkos előadó szerint a hit átadásában arra kell törekednünk, hogy kimozdítsuk az embert abból az életformáról, amely teljesen rátelepedett, azért, hogy találkozni tudjon Istennel Krisztusban, a Szentlélek által. Az ehhez vezető út lehet a tanúságtétel, hiszen ahogy a Szentírás is mondja, a példa az, ami leginkább tanít. Segíthet, ha megteremtjük a másik számára a csendet, melyben meghallhatja annak hangját, aki hozzá is szól.

Az internetes és közösségi médiával évek óta foglalkozó előadó, Eric Salobir OP, a Vatikáni Média Bizottság tagja, illetve utcai fotós, Isten, igazság, médiacímmel arról beszélt, hogyan működik a digitális világ, miért fontos, hogy az egyház bekapcsolódjon ebbe a világba és hogyan tegye ezt.

A digitális világ nagyobb hatással van életünkre, mint például a politikusok vagy az újságírók, de a digitális kultúra visszhangozza is a társadalmunkban történő változásokat – indokolta az előadó a digitális világ megismerésének szükségességét.

Az angol „web” szó – melynek jelentése pókháló – képszerűen leírja a lényeget: ebben a hálóban az egyes oldalak, blogok információs csomópontok, melyek rendszerében nincs hierarchia. A kapcsolatok horizontálisak, hiányzik a vertikális dimenzió, ami az igazság transzcendens vonatkozását kifejezhetné. Itt minden egyenértékű, az igazat nagyon nehéz megkülönböztetni a hazugságtól. És bár semmi sem bizonyítja egy állítás valódiságát, van igazmondásra törekvés, mert az igazság utáni vágy az ember antropológiai vonása, az emberi együttélés feltétele. Az előadó rámutatott: a digitális kultúra fogyasztóira jellemző az a vágy, hogy mindent a saját eszközeikkel kívánnak felfedezni. „A tabula rasa elvét követik, mindent fel akarnak tárni, ugyanakkor ebben elhatárolódnak a hagyománytól, a tekintélytől. Így a kinyilatkoztatás sugalmazottsága, az ősök tekintélye nem mérvadó számukra, a résztvevő felek egyenlő tekintéllyel bírnak.”

Az információ keresését a keresőmotorok irányítják. E világ résztvevői önmagukhoz hasonló barátokat választanak, egy a szűk körben mozognak és azt, hogy mit fogadnak el, a résztvevők népszerűsége alapján döntik el.

Az előadás második részében Eric Salobir OP bemutatott néhány példát arra, hogyan próbál az egyház belépni a digitális világba, illetve megmutatta, milyen feltételek mellett tudja a digitális világ befogadni az igazságot. „Ma kockulni kell a kockulókkal” – Szent Pál szavait parafrazálva Eric Salobir azt a feladatot fogalmazta meg, hogy az egyház hagyjon fel az írott szöveg hegemóniájával a multimédia javára. Beszéljen olyan nyelvet, amit mindenki ért, hogy mélyebben találkozhasson az emberrel.

Bemutatta a Hackathon elnevezésű kezdeményezést, amit az úgynevezett OPTIC domonkos háló indított el két éve. Ez egy digitális képzési terv, melynek célja, hogy összegyűjtse és felhasználja az evangelizációban azok ötleteit, akik jelen vannak a digitális világban.

Három dolgot ajánlott az „igazság új munkatársainak” figyelmébe: olyan dolgokról beszéljenek, amire az emberek kíváncsiak, lépjenek dialógusba és válaszoljanak a feltett kérdésekre.

Deák Hedvig röviden áttekintést adott a konferencia további résztvevői, Vivian Boland OP,  a domonkos rend generálisának vikáriusa, Simon Francis Gaine OP, az angol provincia tanulmányi régense és Petres Lúcia OP, filozófia professzor előadásairól.

Isten igazsága és a teremtmények igazságai címmel Vivian Boland OP Szent Tamás igazságról szóló gondolatait elemezte. Az igazság a tamási értelmezésben a dolog és az értelem megegyezése. Hogyan valósul meg ez Isten, a legfőbb igazság és a teremtmények esetében, és mit jelent az igazság közösségi dimenziója? Hogyan történik a tanítás, melynek célja elvezetni az embert az igazságra – ezekről a kérdésekről adott útmutatást az előadó.

Simon Francis Gaine OP Hogyan taníthatott a földi Jézus isteni igazságokat? című előadásában krisztológiai kérdéseket fejtett ki. Jézus, aki istenember isteni igazságot tanít emberi módon, emberi képeket, fogalmakat használva. Honnan vette az isteni tudást emberként, mi a garancia arra, hogy tudása isteni eredetű? Simon Francis Gaine a spekulatív reflexió útján mutatta be, hogy Jézus a boldogító színelátásból vette az isteni tudást, lefordította azt az ember számára, érthetővé téve a képek, példabeszédek által.

Petres Lúcia OP az igazság kérdéséről adott filozófiatörténeti áttekintést Platóntól kezdve napjainkig. A relacionális igazság keresésére buzdított: az igazság kapcsolat, eleve dialógust feltételez.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír