Oldal kiválasztása

Boldog Jordán és Szent Domonkos ereklyéi

Boldog Jordán nagyon szerette volna, ha Szent Domonkost szentté avatják, de a testvérek nem igen mozdultak ebbe az irányba, még egy évtizeddel Domonkos halála után sem, úgy gondolva, elég, ha a rend előtt ismert az életszentsége. Hogy elindítsa a folyamatot, Jordán elrendelte, hogy Domonkos testét exhumálják és méltóbb helyre helyezzék át: a középkori ember számára az életszentség leghitelesebb tanúja az elhunyt holtteste volt. A testvérek azonban féltek attól, hogy mi lesz, ha kiemelik a szent testét, és kiderül, hogy megromlott? Az emberek vajon nem fogják-e kétségbe vonni az életszentségét? Monferatói Vilmos, a korai domonkos testvérek egyike emlékszik vissza, hogy „a testvérek – beleértve a provinciálist – nem akarták, hogy világiak legyenek jelen, mert attól féltek, hogy a holttest büdös lesz és romlott szagú, mert már hosszabb ideje víz szivárgott be a sírba.”
Mindannyian összegyűltek Szent Domonkos ereklyéinek ünnepélyes átvitelére. IX. Gergely pápa, aki Szent Domonkost személyesen ismerte és kedvelte, maga nem tudott jelen lenni a szertartáson, ezért a ravennai érseket küldte el maga helyett.
Egy szemtanú azt is vallotta, hogy jelen volt, amikor boldog Domonkos testét kivették a földből és áthelyezték a márvány sírba. Azt mondta, hogy a mészkövet és a kemény cementet csákányokkal és egyéb vas eszközökkel törték fel, a földben pedig egy fa koporsót találtak, melyből csodálatos illat áradt. A Rend Mestere kivette a csontokat a koporsóból és a testvérek, a ravennai érsek valamint több püspök jelenlétében új sírba helyezte… Az illat több napig érezhető volt azok kezén, akik az ereklyéket érintették.”
Maga Jordán így emlékszik vissza:
„A kő eltávolítása után valami csodálatos illat kezdett a nyílásból előtörni. A körülállók ettől megdöbbenve csodálkoztak, hogy mi ez. Leveszik a koporsó fedelét, és az onnan származó illat a kenőcsök raktárához, az illatszerek paradicsomához, rózsakerthez, liliommal és violával teli mezőhöz volt hasonló, édessége felülmúlta minden virág illatát. Egész Bolognát általában kellemetlen bűz szokta eltölteni, de amíg nyitva állt a dicsőséges Domonkos sírja, a minden fűszer édességét felülmúló illat megtisztította és felvidította. […] A szent testből áradt a csodálatos illat, és világosan mutatta, hogy mennyire Krisztus jó illata van itt.”
domonkoshalaosagy
A Rend mind a mai napig május 24-én emlékezik meg erről a csodálatos eseményről, Szent Domonkos ereklyéinek átviteléről. Hálásak lehetünk Boldog Jordánnak, hogy nem rejtette Domonkos életszentségét véka alá, hanem engedte Isten dicsőségére és az emberek javára világítani. Boldog Jordán közbenjárásra kérjük, hogy az Úr támasszon ma is új hivatásokat a rendbe, akik Szent Domonkos atyánkat életszentségben is követik:

Ó BOLDOG JORDÁN, Szent Domonkos méltó utóda, a Rend megalapítása utáni időben a Te példád és lelkesedésed sok fiatalt buzdított, hogy kövessék Krisztust Szent Domonkos atyánk fehér ruhájában. Mint a domonkos hivatások gondozásának pártfogója, kérünk, vezess tehetséges és odaadó férfiakat és nőket a Rendünkbe. Közbenjárásodra csatlakozzanak a Rendhez nagylelkű és áldozatkész fiatalok, akik készek magukat az apostoli életre áldozni az igazságért. Segítsd őket, hogy fel tudjanak készülni és méltók lehessenek a domonkos hivatás kegyelmére. Buzdítsd őket, hogy szerezzenek jártasságot az isteni tudományokban, hogy erős elhatározással törekedjenek a hit bajnokaivá válni, és valóban a világ világossága legyenek. Szászországi Boldog Jordán, a domonkos hivatások pártfogója, könyörögj érettünk! Ámen.