Oldal kiválasztása

Boldog Bernát Szicliában született 1430 körül vagyonos és mélyen hívő szülők gyermekeként, akiktől kiváló nevelést kapott. Még fiatalkorában egy súlyos lábsérülést szenvedett, ami komoly szerepet játszott abban, hogy a tékozló életből megtérjen Istenhez. Gyógyulása alatt bőven volt ideje elgondolkodni addigi életvitelén, és amikor először elhagyta a házat, útja a domonkosokhoz vezetett. A Prédikátorok Rendjébe 1452-ben lépett be és, szeretetcselekedeteivel, bűnbánattal, valamint Jézus szenvedésének szemlélésével igyekezett Krisztussal egyesülni. Sokat és áhítatosan imádkozott, de rendi életéről ennek ellenére igen keveset tudunk, hacsak azt nem, hogy a szerzetesi élet szabályait pontosan megtartotta, ugyanakkor a gyóntatószékben a bűnösök iránti rendkívüli irgalmasságáról, illetve lelkivezetőként volt híres. Bernát különösen is a betegek és a szegények iránti érzékenységével, gondviselésével tűnt ki, sőt, még egy ispotályt is alapított a számukra. Életpéldájával előmozdította a Renden belül a szerzetesi fegyelmet, s egyes elbeszélések alapján nagyon tehetséges prédikátor volt, bár ezt nem említi minden életéről szóló beszámoló.

Egy legenda szerint Bernátnak megvolt a képessége, hogy az állatokkal, köztük pedig főleg madarakkal „szót értsen”. Amikor sétált, a madarak körülötte repkedtek, csicseregtek, de amikor Bernát extázisba esett, elhallgattak, hogy ne zavarják őt. Egy másik történet: egyszer a portás testvér Bernát testvér szobájához ment, mert valaki kereste. Amikor az ajtóhoz ért, látta, hogy onnét különös fény szűrődik ki. Amikor benézett a kulcslukon, egy gyönyörű gyermeket látott, aki csodálatos fényben ragyogott, egy könyvet tartott a kezében, amelyből Bernát olvasott. Bernát bírta a prófétálás ajándékát, amit többször használt is, amikor az embereket életük megjavítására próbálta rávenni. Ezen kívül előre megmondta saját halálának idejét. Tizenöt évvel halála után megjelent az akkori elöljárónak, akit megkért, hogy földi maradványait vitesse át a Rózsafüzér kápolnába. Az átvitel alatt, ami ünnepélyes keretek között történt, egy lebénult ember meggyógyult, amikor megérintette Bernát relikviáit. Egy legenda szerint ebből a kápolnából egyszer egy férfi, aki meggyógyult Bernát közbenjárására, megpróbálta fegyveres embereivel elraboltatni Bernát testét, de az, miután kiemelték a koporsóból, olyan nehézzé vált, hogy képtelenek voltak megmozdítani.
Bernát 1487. január 11-én halt meg, és egyike azoknak a szenteknek, akiknek a teste nem bomlott el. Emléknapja február 16-án van, tiszteletét boldoggá avatásával XII Leó pápa 1825-ben hagyta jóvá.
Bernát a gyóntatók és a lebénult betegek védőszentje.
Isten, aki kegyesen megőrizted Bernátot a világ bűneitől és a tökéletesség útjára vezetted, érdemeire és közbenjárására való tekintettel add meg nekünk, hogy őszintén sirassuk bűneinket, és tiszta értelemmel és lélekkel merüljünk el Benned, ami Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.