Oldal kiválasztása

Kapható a KAIROSZ kiadónál

Torrell_A_katolikus_Borito_elolap

Jean-Pierre Torrell: A katolikus teológia

Attól a pillanattól kezdve, hogy a teológia meglátta a napvilágot, művelői úgy fogták fel azt, mint a hitben és a hitről való elmélkedést a Kinyilatkoztatás és az értelem kettős fényében. Kinyilatkoztatás, hit, értelem – ez a teológia három nélkülözhetetlen eleme.

A keresztény szóhasználatban a kinyilatkoztatás aktív értelemben szerepel: azt a cselekedetet jelöli, amelyiknek révén Isten ismereteket közöl saját magáról. A Kinyilatkoztatást csupán a hit világosságában foghatjuk fel annak, ami: Isten szavának. A teológia létrejöttének harmadik, elengedhetetlen része a teológus esze, pontosabban értelme. Ezt az értelmet azonban ne úgy képzeljük el, mint a hittel párhuzamba állítható, de rajta kívül álló dolgot. Egyedül a hívő értelem képes arra, hogy teológusként működjön. (…)

A „katolikus” jelző hallatán a magyar olvasó óhatatlanul a római katolikus teológiára fog gondolni. Mindez azonban nem ilyen egyszerű. Mielőtt jelentése egy felekezet megjelölésére korlátozódott volna, a „katolikus” szó a hit jellemzésére szolgált: katolikus hiten az „ortodox”, igaz hitet értették, szemben az eretnekek tévelygéseivel. Csupán a XI. században, a keleti és a nyugati Egyház szétválásakor vezetett a kétféle hagyomány egyre erősödő  megkülönböztetése odáig, hogy a „római” teológiától különböző, „ortodox” teológiáról beszélhessünk. Luther és egyéb reformátorok által előidézett szakadásra volt szükség ahhoz, hogy a tudomány a XVI. századra még tovább osztódjon, a „protestáns teológia” megszületésével. (…)

Efféle különbségek azért jöhettek létre, mert a hit és a teológia nem azonos egymással: fontos tehát, hogy különbséget tegyünk e két szint között. A hit egyfajta kegyelem, amelyben kivétel nélkül valamennyi hívő részesülhet, aki elfogadja Istennek ezt az ajándékát; a teológia ezzel szemben emberi erőfeszítés eredménye.

Éppen ezért a teológia egyes, eltérő filozófiai és módszertani elképzeléseket követő irányzatai összekülönbözhetnek, sőt, szembe is kerülhetnek egymással. (…)

Nem állítunk fel rangsort közöttük, csupán figyelmeztetjük az olvasót, hogy könyvünkben ne a katolikus dogmatika ismertetését keresse; ehelyett csupán a teológia történetének, természetének és módszereinek katolikus megközelítését kínáljuk, mintegy körképet mutatva be annak jelenlegi helyzetéről.