Oldal kiválasztása

Szent Margit, a testvéri szeretet szentje

Arpadhazi_szent_margit

A Szent Margit litánia mondatai fűzért alkotnak: Szent Margit életének lényegét írják le, ami végső soron nem más, mint a szeretet hősies gyakorlása. A fűzér kiinduló pontja Margit híressé vált mondata:
„Ajánld tested és lelked az Úrnak, és szíved mindig legyen Nála, úgy hogy sem halál, sem semmilyen teremtmény el ne vonjon Téged Isten szeretetétől.”
A szent Istenhez, Jézushoz való ragaszkodása, az Ő minden határon túli szeretése, lángoló szerelme Jézus iránt az alap, a kiindulópont a Margitot jellemző többi litániai mondat igazságához. Ebből az Isten szeretetből forrásozik élete fűzérének többi eleme, melyekből most azokat idézzük, amelyek a legjobban kifejezik a testvéri és felebaráti szeretet megélését:
„Aki szerzetesi fogadalmadhoz erős akarattal mindig hű maradtál”
„Aki mások szolgálatát mindennél előbbre helyezted”
„Aki a betegekkel és szenvedőkkel együttéreztél”
„Aki megbocsájtó jóságoddal és szelídségeddel nővéreid épülésére voltál”
„Aki senkit meg nem vetettél és meg nem ítéltél”
Ezek a mondatok írják le közvetlenül Margit életének azt a folyamatát, amely a Jézussal való kapcsolatából fakad. Ez első sorban a testvéri szeretet, majd minden ember szeretete. A testvéri szeretetet hősiesen gyakorolta, ez volt a fogadalmaihoz való hűség színtere.
A testvéri szeretetnek sok dimenziója van.
Az első dimenzió a mások, a testvér szolgálata az önzetlenség, segítőkészség alapján; a másik ember, testvér magam elé, magam fölé emelése, a másik – s így a közösség – elsőbbsége a magam előtérbe állítása helyett.  A másik tisztelete, testvérem javának akarása. Margitról számos példát jegyeztek fel ezen dimenzió gyakorlásáról.
A második, ennél mélyebb dimenzió a domonkos alappillér, a compassió gyakorlása: a rászorulókkal, betegekkel, szenvedőkkel való együttérzés, az ő szeretésük, a testvérekkel való együttérzés szintjén is. Margit példája ebben a dimenzióban bátorítást ad nekünk, milyen hősiesen lehet ezt az alappillért megélni.
A testvéri szeretet harmadik dimenziója a legradikálisabb szeretet gyakorlását kívánja meg: az ellenség szeretet gyakorlását. Ezt olvassuk Máté evangéliumában: „Én viszont azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért… Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok?… Ti tehát legyetek tökéletesek…”(Mt 5, 44-48)
Egy testvéri közösségben az ellenség nem az, aki karddal, szuronnyal támad rám, hanem az, aki akarva akaratlanul is megsebez, megsért, fájdalmat okoz, megaláz, semminek néz, fölényesen lekezel.  Margitot a nyulak szigeti kolostorból ki akarták dobni, mert a kolostor nem kapott több adományt a királyi családtól, tulajdonképpen ki volt közösítve. Ennek ellenére válasza nem a közösség elhagyása, fogadalmainak feladása volt, hanem a megbocsájtás: „Aki megbocsájtó jóságoddal és szelídségeddel nővéreid épülésére voltál” Megalázott helyzetében tudott szeretni, testvérei épülésére lenni. A megbocsájtás folyamatában az őt sértőkért való imák, felajánlások, és személyes odafordulás játszott szerepet az „ellenség” vagyis a testvér szeretetében. De Margit még ezen is túlment: az őt bántókat nem vetette meg, nem ítélte meg, hanem az értékeiket, a bennük lakó jót akarta felfedezni. „Aki senkit meg nem vetettél és meg nem ítéltél”
 A testvéri szeretet ezen dimenzióinak együttes gyakorlása elvezet ahhoz a közösségi élethez, amelyet az Ároni áldás így ír le:
„Íme milyen jó és milyen gyönyörűséges, ha együtt laknak a testvérek! Olyan az, mint a drága kenet a fejen, amely lecsordul a szakállra, Áron szakállára, lecsordul ruhája szegélyére…”
vagy amit így ír le Szent Ágoston regulája:
„Mily kedves és jó, amikor egyetértésben élnek a testvérek!
Ezt először az apostolok hallották meg. Elsőként hallották meg, de nem csak ők egyedül. Nem csupán hozzájuk jutott el ez a szerető testvéri egység: a szeretetnek ez az ujjongó öröme és az Istennek tett fogadalom utódaikhoz is eljutott. Közösségünk otthonába nem hoztak semmi mást, csak a legdrágábbat: a szeretetet.” (Szent Ágoston regulája, 35.o.)