Oldal kiválasztása

24. hét – A tisztaság

24. HÉT: FOGADALMAINK: A TISZTASÁG

A tisztaságban eltöltött élet nem azt jelenti, hogy esténként izzadva, hősként térek nyugovóra, hogy ma sem vétkeztem a hatodik parancs ellen, hanem egy boldogságban, örömben eltöltött szabad életet, amelynek középpontja Jézus Krisztus, akivel való kapcsolatom betölti a legmélyebb vágyaimat is.

A Vele való élet öröme minden más forrásból fakadó örömöt, boldogságot felülmúl. A tisztaság a létmódja az Istennel, a Szentháromság személyeivel való kapcsolatnak: Isten megtapasztalásának, a vele való kommunikációnak. A domonkos tisztaság a szabaddá válást is jelenti: a szerzetesi élet során szabaddá válok mindentől, ami akadályozná Jézussal való felhőtlen kapcsolatomat: az anyagi világ vonzásától, az érzelmek rendetlenségeitől, a birtoklás, nagyravágyás, önzés béklyóitól, egyszóval a bűnöktől. Jézust egyre inkább szeretni csak egyre tisztább testtel és lélekkel lehet.

A tisztaság a szántóföldben elrejtett kincset hozza el, amit Máté evangéliuma ír le: „amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet”. Aztán jelenti a tisztaság a zsoltáros szavait is: „Így szólok az Úrhoz, Istenem vagy nekem, nincs más javam rajtad kívül”; s végül Jézussal kapcsolatban ezt: „De szép vagy kedvesem de szép vagy!” „Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, egész folyamok sem tudnák elsodorni.” (Énekek éneke)

tisztasag