Oldal kiválasztása

25. hét – Az engedelmesség

25. HÉT: AZ ENGEDELMESSÉG

Kongregációnkban a Prédikátorok Rendjének ősi hagyományához kapcsolódva az örökfogadalmat tevő nővér a következő szavakkal kötelezi el magát az evangéliumi tanácsok melletti életformára:

„Én, N.N. nővér, fogadalmat teszek és ígérek engedelmességet Istennek, a Boldogságos Szűz Máriának, Szent Domonkosnak és neked, N.N. nővér, az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Kongregáció általános főnöknőjének, valamint a te utódaidnak, Szent Ágoston Regulája és a Kongregáció Konstitúciói szerint. Engedelmes leszek neked és a te utódaidnak halálomig.”

Az engedelmesség által egyrészt teljes, személyes odaadottsággal Istennek szentelődünk, ugyanakkor pedig a Rend által számunkra kijelölt apostoli küldetést is vállaljuk. S bár a tisztaság és szegénység fogadalma a fenti szövegben nem kerül külön említésre, közösségünk életében benne foglaltatik az engedelmesség fogadalmában.

A Boldogságos Szűz Máriának szóló engedelmesség elsősorban a Domonkos Rend oltalmazójának való gyermeki elköteleződést jelenti, a Szent Domonkoshoz kapcsolódó ígéret pedig az ő lelkiségéhez és szándékához való hűségre törekvést foglalja magában.

Isten akaratát így mindannyian az elöljárók vezetése alatt keressük, törekedve a Szentlélek ajándékainak felismerésére és a Lélek szerinti felelősségteljes, szabad és szeretetből történő önátadásra.

Az engedelmességet illetően fontos, hogy gyakorlati életünk a párbeszéden és a megbeszélésen alapuljon. Mint ahogyan a szó gyökere is a ’meghallgat’ (ob-audire) kifejezésre vezethető vissza, az igazi engedelmesség leginkább akkor valósulhat meg, amikor képesek vagyunk nyitott szívvel, nagylelkűen egymásra figyelni, illetve együtt keresni Isten akaratát. Az engedelmesség így nem a felelősségtől való menekülésre, hanem sokkal inkább a felelősség közös hordozásának lehetőségeire nyitja meg a közösség minden tagját.

engedelm