Oldal kiválasztása

Kilenced a hivatásokért 1.

Szászországi Boldog Jordán ünnepét megelőző napokban, az ő közbenjárását kérve, kilencedet tartunk a hivatásokért. Arra hívunk benneteket, hogy Ti is kapcsolódjatok be közös imádságunkba. A kilencedet az év során bármikor, akár többször is elvégezhetitek. Köszönjük imáitokat!

jordan
Szászországi Boldog Jordán (kb.1190-1237) kétségkívül a legvonzóbb egyéniség a rend történetének korai szakaszában. Szent Domonkossal 1219-ben találkozott a párizsi egyetemen. Két barátjával együtt lépett a rendbe (akik közül Kölni Henriket szintén boldogként tiszteljük), 1220. február 12-én öltöztette be őket Boldog Regináld a rend ruhájába. Szent Domonkos halála után őt választották a testvérek a Rend Mesterének (nem egészen két évvel belépését követően). A szent alapító után ő alakított legtöbbet a domonkos rend arculatán, olyan hagyományokat teremtve meg, melyeket mai napig őriz a rend (többek között pl. a kompletórium után a Salve Regina éneklését is ő vezette be, vagy azt a szokást is, hogy a Rend Mestere időközönként körlevélben fordul a rend minden tagjához). A domonkos hivatások védőszentjeként tiszteljük őt, mert tizenöt éves rendfőnöki szolgálata alatt az Isten iránti lelkesedésével, prédikációival és életpéldájával egyaránt több mint ezer novíciust vonzott a rendbe. A Szentföldön megalapított új konventből két rendtársával hazafelé tartva, 1237. február 13-án hajótörést szenvedett.

1. nap: Boldog Jordán és az alázat

Boldog Jordán, belépése után már két hónappal részt vett a rend első általános káptalanján, majd egy évvel később, a következő általános káptalan kinevezte a lombardiai provincia tartományfőnökévé. Mindössze néhány hónap telik el ezután, és az egész rend élén találja magát a testvérek akaratából.
Így ír a tartományfőnöki megbízásáról:
„Az Úr 1221. évében a bolognai általános káptalan úgy látta jónak, hogy először rám bízza a lombardiai tartomány feletti priorátust, bár még csak egy évet töltöttem a rendben, és még nem voltam annyira mélyen meggyökeresedve, hogy mások irányítására az élre állítsanak, hiszen még a saját tökéletlenségemet sem tanultam meg irányítani.” (Libellus de principiis Ordinis Praedicatorum, 88.)
Jordán kétségtelenül tehetséges elöljáró volt, született vezéregyéniség. Jó vezetésének titkai között azonban ott találjuk azt az alázatot is, amivel reálisan nézett szembe saját igen emberi korlátaival, hibáival és bűneivel. Ez pedig megadta neki azt a belső szabadságot, hogy a Prédikátorok Rendjét ne saját elgondolása, vágyai és java szerint vezesse, hanem a rend érdekeit szem előtt tartva. Az, hogy ilyen rövid idő alatt jutott el a rend vezetői posztjára, nem a büszkeség és gőg forrása számára, hanem az alázaté, mely hűséges szolgálatában és a hivatások bőséges vonzásában vált gyümölcsözővé.
Kérjük az ő közbenjárását, hogy vezessen ma is új hivatásokat a Prédikátorok Rendjébe, odaadó férfiakat és nőket, akik készek az evangélium szolgálatáért mindent elhagyni:

Ó BOLDOG JORDÁN, Szent Domonkos méltó utóda, a Rend megalapítása utáni időben a Te példád és lelkesedésed sok fiatalt buzdított, hogy kövessék Krisztust Szent Domonkos atyánk fehér ruhájában. Mint a domonkos hivatások gondozásának pártfogója, kérünk, vezess tehetséges és odaadó férfiakat és nőket a Rendünkbe. Közbenjárásodra csatlakozzanak a Rendhez nagylelkű és áldozatkész fiatalok, akik készek magukat az apostoli életre áldozni az igazságért. Segítsd őket, hogy fel tudjanak készülni és méltók lehessenek a domonkos hivatás kegyelmére. Buzdítsd őket, hogy szerezzenek jártasságot az isteni tudományokban, hogy erős elhatározással törekedjenek a hit bajnokaivá válni, és valóban a világ világossága legyenek. Szászországi Boldog Jordán, a domonkos hivatások pártfogója, könyörögj érettünk! Ámen.