Oldal kiválasztása

Kilenced a hivatásokért 2.

Boldog Jordán és az örömteli szegénység

Amikor a Prédikátorok Rendje megalakult, szigorúan kolduló rend volt. A testvérek mindennap kimentek koldulni, és ezekből az adományokból fedezték a napi szükségleteiket. Boldog Jordán szilárdan hitte, hogy az isteni gondviselés elő fogja teremteni a mindennapi kenyeret és azt, amire a testvéreknek szüksége van. A Vitae Fratrum lapjain feljegyzett sokféle példa között, mely felmutatja a testvérek örömét a szegénység megélésében, az egyik legélénkebb történet a túláradó öröm embereként beszél Szászországi Boldog Jordánról:
“Egy alkalommal, amikor Jordán atya több testvérrel együtt a párizsi általános káptalanra igyekezett, egyik reggel elküldte testvéreink egy csoportját, hogy a városban kolduljanak kenyeret a reggelihez, arra kérve őket, hogy egy közeli kút mellett találkozzanak utána vele. Amikor ismét találkoztak, úgy találták, hogy az élelem alig elég a fél társaságnak. Akkor a Rend Mesteréből felfakadt Isten örömteli dicsőítése, és arra buzdította szóval és példával a többieket, hogy ők is dicsőítsék Istent, és íme, olyan lelki öröm és szent boldogság töltötte el őket, hogy egy közelben álldogáló asszony megbotránkozott a látványukon és szemükre vetette: „Nem szerzetesek vagytok mindnyájan? Hogyhogy itt mulatoztok ebben a korai órában?” Amikor azonban megtudta vígságuk igazi okát, és látta őket örvendezni a szűkös élelem fölött, mélyen érintődött, és hazasietve kenyeret, bort és sajtot hozott nekik, mondván: „Ha örvendeztetek és hálát adtatok Istennek ilyen nyomorúságos alamizsna miatt, szeretném, ha több okotok lenne most az ujjongásra.” E szavak után sokat okulva a tanulságos eseten, arra kérte őket, emlékezzenek meg róla imáikban, majd eltávozott.” (Vitae Fratrum III, 34.)
kut
Talán Boldog Jordánnak eszébe jutottak Szent Jakab szavai:

„Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket” (Jak 1,2).

Boldog Jordán élte is a nagy prédikátor, Szent Pál szavait: „Tudok nélkülözni, de tudok bőségben is élni. Mindig mindenhez hozzászoktam: ahhoz, hogy jóllakjam és éhezzem, hogy bővelkedjem és nélkülözzem.” (Fil 4,12)
Szent Domonkos a kezdetektől fogva felismerte, hogy a szegénység milyen nagy tanúságtétel az evangélium mellett: akik szegényen éltek, azok mindenben és mindenkor teljes mértékben az Istentől függtek. Kérjük most Boldog Jordán közbenjárását, hogy az Úr küldjön most is olyan hivatásokat a Prédikátorok Rendjébe, akik nem félnek mindent elhagyni és egészen az Istenre hagyatkozni, hogy mások üdvösségén hatékonyan munkálkodhassanak:

Ó BOLDOG JORDÁN, Szent Domonkos méltó utóda, a Rend megalapítása utáni időben a Te példád és lelkesedésed sok fiatalt buzdított, hogy kövessék Krisztust Szent Domonkos atyánk fehér ruhájában. Mint a domonkos hivatások gondozásának pártfogója, kérünk, vezess tehetséges és odaadó férfiakat és nőket a Rendünkbe. Közbenjárásodra csatlakozzanak a Rendhez nagylelkű és áldozatkész fiatalok, akik készek magukat az apostoli életre áldozni az igazságért. Segítsd őket, hogy fel tudjanak készülni és méltók lehessenek a domonkos hivatás kegyelmére. Buzdítsd őket, hogy szerezzenek jártasságot az isteni tudományokban, hogy erős elhatározással törekedjenek a hit bajnokaivá válni, és valóban a világ világossága legyenek. Szászországi Boldog Jordán, a domonkos hivatások pártfogója, könyörögj érettünk! Ámen.