Oldal kiválasztása

Imádkozd a Miatyánkot Szt. Tamással – 8. nap

„És ne vígy minket a kísértésbe”

A Miatyánk hatodik kérése az örök élet útjában álló másik akadály, a kísértés elkerülésére irányul. Itt nem csupán arról van szó, hogy bocsánatot kérünk a bűneinkért, hanem mindent meg kell tenni azért, hogy ne essünk vissza a bűnbe. A kísértés megakadályoz minket abban, hogy megtegyük Isten akaratát. Ez a kérés tehát a harmadik kérést is magába foglalja: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is”.

Mi a kísértés?

Megkísérteni azt jelenti: „próbára tenni”- Megkísérteni egy embert nem mást jelent, mint kipróbálni belső tartását, értékeit, erényeit. Az ember erényét olykor olyan próbatétel elé kerül, amiből kiderül tetteinek, belső valóságának kiválósága és a rossztól való távolsága is.

A próbatétel célja lehet pl. az, hogy kiderüljön, kész-e a jóra. Ez a készségség, belső készenállás megmutatja, hogy belső tartása, erénye komoly és megbízható. Ily módon olykor Isten is próbára tesz minket, hogy erényünk, belső tartásunk – amit ő már ismer – mindenki előtt ismert legyen és példaként szolgáljon. Isten csak ezen a módon kísért meg minket: a jóra akar serkenti.

Az ember próbatételének a célja azonban lehet a rosszra való indítás is. Amennyiben határozottan ellenáll, nem egyezik bele, azt jelzi, hogy belső tartása, erénye komoly, érett. Amennyiben aláveti magát a kísértésnek, akkor láthatjuk, hogy erénye, belső tartása még gyenge, vagy akár teljesen hiányzik. Ilyen módon Isten soha nem kísérti az embert. Isten soha senkit nem buzdít a rosszra.

Ki kísérti meg az embert és hogyan? Három dolog okozhat nekünk kísértést:

  • A test. A testi örömök folytonos keresésre rosszra sarkall minket és elfordítja figyelmünket a lelki javaktól.
  • A világ. A világi, időleges javak utáni rendezetlen és túlzó vágyakozás szintén kísértés ér minket. Sokszor szinte üldöznek minket ezek a kísértések.
  • Az ördög. Kísértőnek is hívják. Szent Tamás a következőképpen fejti ki az ördög kísértését:

A kísértésekben az ördög nagyon gyakorlottnak bizonyul. Olyan, mint egy ügyes hadvezér, aki el akar foglalni egy erődöt: megfigyeli a támadásra kiszemelt ember gyenge pontjait, és pont ott támadja, ahol ellenfele a legvédtelenebb. Így azokat az embereket, akik legyőzték a testüket, azokon a pontokon kísérti, ahol a leginkább hajlanak a gyengeségekre, pl. a haragra, gőgre és a lélek más betegségeire. Ellenségetek, a sátán¸mondja Szent Péter (’Pt 5,8), mint ordító oroszlán körbejár, keresve, kit nyeljen el. Az ördög a kísértésben kettős taktikát alkalmaz. Először, a kísértés elején még nem javasol konkrét rosszat az embernek, hanem valami látszólagos jó színe alatt kísérti meg. Így az elején még csak kissé fordítja el az embert korábbi, általános irányultságától, de azért legalább annyira, hogy, hogy utána könnyebben vezesse tényleges bűnre. Ezzel kapcsolatban az Apostol ezt írja a Korinthusiaknak (2Kor 11,14). Ebben semmi meglepő nincs (ha a hamis próféták az igazság szolgáinak akarnak látszani), hiszen a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. A sátán, miután elvezette az embert a bűnre, előbb megkötözi, majd megakadályozza, hogy felkeljen a bűnből. Így tehát az ördög két dolgot tesz: megtéveszti az embert és a bűnbe merülve tartja őt.

Milyen módon szabadulhatunk meg a kísértéstől? Az ember a kegyelem által szabadul meg a kísértéstől.

„Krisztus azt tanítja nekünk, hogy az Atyától ne azt kérjük, hogy ne essünk kísértésbe, hanem annak kegyelmét, hogy nehogy passzívan megrekedjünk a kísértésben. Az ember ugyanis a kísértésen való uralkodása és legyőzése által nyeri el a dicsőség koronáját”.

A próbatétel a javunkat szolgálja

 „Ezzel Jézus azt tanítja nekünk, hogy azt kérjük az Atyától, hogy ne engedje, hogy a kísértés győzedelmeskedjen rajtunk az által, hogy beleegyezésünket adjuk. Nem erőnkön felül ér minket a kísértés, mondja Szent Pál (1Kor 10,13). Teljesen normális dolog, hogy az ember kísértést szenved, de az már nem, ha beleegyezik és átadja magát neki, mert ez az ördögtől való”.

Isten nem vezet minket a rosszra, de olykor megengedi, hogy kísértésbe essünk azért, hogy abból valami nagyobb jó fakadjon.

Tamás a hatodik kéréshez az „értelem” ajándékát és a „tisztaszívűek boldogságát” társítja, a tisztaszívűekét, mert ők meglátják Istent.

A nap elmélkedése: Imádkozzuk el lassan e szavakat: „És ne vígy minket kísértésbe”, és közben tudatosítsuk magunkban a test, a világ és az ördög kísértéseit, és erősítsük meg magunkat abban a hitben, hogy Isten kegyelmével képesek vagyunk legyőzni a kísértéseket.

Imánkat végül a Szent Tamás ünnepén mondott könyörgéssel zárjuk : « Istenünk, te Aquinói Szent Tamást kitüntetted az életszentségre való buzgó törekvéssel és a szent tudomány szenvedélyes szeretetével. Kérünk, add segítségedet, hogy világosan megértsük tanítását, és híven kövessük jótetteinek példáját. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Áldott napot Szent Tamással !

Aquinas + Hozana + Lábjegyzetek

Miatyánk_8