Oldal kiválasztása

Könyvkiadás

Az általunk megjelentetett, illetve a mi fordításunkban, gondozásunkban megjelent könyvek, kiadványok:

(A könyvekről bővebb infó: a képre, illetve a címre kattintva)

Deák V. Hedvig OP: Árpád-házi Szent Margit és a Domonkos hagiográfia – Garinus legendája nyomában 

Árpád-házi Szent Margit alakja nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy élettörténetét középkori mértékkel mérve kivételesen bőséges forrásanyag tárja elénk. Ez a könyv elsősorban nem a Margit-életrajz részleteit kívánja finomítani, hanem a rá vonatkozó dokumentumoknak ered a nyomába. Közeli betekintést nyerhetünk a középkori hagiográfusi mentalitásba, a szerzőnek a szentségről, a csoda mibenlétéről alkotott felfogásába. (Kairosz Kiadó)

Margit


Szászországi Boldog Jordán: Könyvecske a Prédikátorok Rendjének kezdeteiről

Szászországi ​Boldog Jordán, a mű szerzője 1175-ben vagy 1185-ben született a westfáliai Burgbergben. A párizsi egyetemen tanult, és 1218-ban már elnyerte a magister artium fokozatot. 1219 nyarán találkozott Szent Domonkossal Párizsban. 1220. február 12-én lépett be a Prédikátor Testvérek Rendjébe. 1221 júniusában a bolognai káptalanon Lombardia provinciálisává választották, Szent Domonkos halála után pedig 1222. május 23-án Párizsban a rend mesterévé, Szent Domonkos utódává. 
A következő években szinte egész Európát bejárta, végiglátogatta a domonkos közösségeket, és olyan prédikált, hogy egy alkalommal például Párizsban 60 diák kérte felvételét a rendbe. Szent Domonkos után kétségtelenül neki volt a legnagyobb szerepe a rend szellemiségének, törvényhozásának, szervezetének kialakításában. A domonkos nővérekkel is meleg, szeretetteljes kapcsolatot tartott fenn, ahogy az Boldog Dianához és a bolognai domonkos kolostorban élő nővértársaihoz írt leveleiből is kitűnik. 
1237-ben a szentföldi provinciát látogatta meg, visszatérőben hajótörést szenvedett két társával együtt február 13-án. Akkonban temették el. (Kiadó: Magyar Domonkos Rendtartomány)

Könyvecske


Az Oltáriszentség imádása

Imádásra vagyunk teremtve. Isten mindent megadott nekünk ahhoz, hogy elismerjük nagyságát és fenségét, szemléljük szépségét, örvendjünk annak, hogy ő valóban a mindenható Isten, a mi Teremtőnk, Atyánk és az Ő Fiában, Jézusban a mi Megváltónk.Azért, hogy igazi imádóvá váljunk, amilyeneket az Atya keres magának, alázatos tanulásba kell kezdenünk. Az imádás az Egyház kincse és legfőbb tevékenysége, ez az élete, ami az évszázadok során egyre nyilvánvalóbbá vált, egészen az eucharisztikus imádásig. Az Egyház előttünk élt tagjai értékes tanítással szolgálnak számunkra, amely által olyan imádókká válhatunk, akik lélekben és igazságban imádják az Istent. Ez a könyv ebbe a tanításba vezet be minket.
oltáriszentseg

 Baritz Sarolta Laura OP: Háromdimenziós gazdaság; Lehet-e gazdálkodni erényetikai paradigmában?

Az Olvasó egy időszerű és intellektuálisan meggyőző művet tart a kezében. A könyv közérthető empirikus kutatáson alapul, és bátor javaslatokat fogalmaz meg arról, mi lenne a teendő reduktív ökonomizmussal és mérgező nyereséghajhászással fertőzött korszakunkban. (…) A közgazdaságtan tanulmányozói, akik szeretnének végre kiszabadulni az „optimalizáló gazdasági szereplők” utópisztikus világából, és eljutni az igazi, többdimenziós emberek világába, természetéből fakadóan rokonszenvesnek fogják találni ezt a könyvet. (Prof. Stefano Zamagni Ph.D. University of Bologna)

Válságokkal teli világunkban egyre többen felismerik, hogy a gazdasági folyamatokat, illetve a cégeket lehet társadalmilag hasznosan is irányítani. Hangsúlyossá válik a döntéshozó egyén felelőssége. (…) Ennek az „új” szemléletnek szerencsére egyre több hirdetője van, de egyikük sem jutott olyan mélységekbe, olyan messzire, mint Laura nővér, aki (…) ezt a szemléletét nemcsak hirdeti, hanem tanítja is, mesterfokon. (Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója, majd elnöke)

… Ahogy egy ínycsiklandozó receptet olvasva az ember kedvet kap az étel elkészítéshez, úgy érez késztetést a ma embere Baritz Sarolta Laura disszertációjának olvasásakor a változtatásra, a gyakorlati megvalósításra. Törekedni az erényetika alapértékeire és az emberközpontú gazdaság elérésére épp olyan evidencia lehetne a hétköznapi és a tudományos életben, mint az ételben a só vagy a fűszer, mégis beszélni, írni kell róla, kutatni kell és cselekedni érte. (Antal Bálint, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója)

0002766_baritz-sarolta-laura-op-haromdimenzios-gazdasag_300


Dom Jean-Charles Nault: A dél ördöge – Az akédia, korunk nyomasztó sötétsége

Kortársaink többsége semmit nem tud az akédiáról, s azt még kevesebben sejtik, hogy ez az, amit a hagyomány a híres „dél ördögeként” azonosított, s ettől retteg mindenki, aki a hírhedt „életközepi krízis” kellős közepén van. Ugyanakkor, bár az akédia kifejezés feledésbe merült, az általa jelölt jelenség nem tűnt el. Ha kicsit elmélyedünk a sivatag első szerzeteseinek ízes írásaiban, ezt azonnal láthatjuk. Már a „dél ördöge” kifejezés is fel kellett, hogy ébressze az érdeklődésünket. Hiszen az ördögöt többnyire az éjszakához, s nem a nappali világossághoz kötjük! De vajon nem pontosan az teszi az akédiát különösen is ijesztővé és nyomasztóvá, hogy váratlanul és fényes nappal támad? S míg a déli napfény mindent megfüröszt ragyogó fényében, addig az akédia, mint valami nyomasztó sötétség, a lelki unottság szürkeségébe és a reménytelenség éjszakájába taszítja annak szívét, akit megtámad. 

A „dél ördögét” csak akkor győzhetjük le, ha befogadjuk Isten szeretetét és hivatásunk fönséges voltát, ami az igazi keresztény szabadságból végül örömet fakaszt. Adjuk át a szót XVI. Benedek pápának:

„Tulajdonképpen mindannyian félünk. Félünk, hogy ha Krisztust teljesen beengedjük az életünkbe, s egészen megnyílunk neki, akkor ez életünk egy részétől megfoszt minket. Félünk lemondani valami nagyról, egyetlenről, ami az életet széppé teszi. Vajon ha lemondunk ezekről, nem leszünk-e nyugtalanok, és nem veszítjük-e el szabadságunkat? Nem! Aki Krisztust beengedi az életébe, semmit nem veszít el, semmit, de semmit abból, ami az életet szabaddá, széppé és naggyá teszi. Nem! Az élet kapui csak ebben a barátságban nyílnak tágasra. Csak ebben a barátságban mutatkoznak meg igazán az emberlét nagy lehetőségei. Csak ebben a barátságban tapasztalhatjuk meg a szépet és azt, ami szabaddá tesz minket”.

0002761_dom-jean-charles-nault-a-del-ordoge_300


Az Igazság ragyogása a Kinyilatkoztatás szívébenKonferenciakötet

Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola,  Budapest, 2017.
(Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2016. november 19-én rendezett tudományos konferencia előadásainak szerkesztett szövegeit tartalmazza.)
 
A domonkos rend 800 éve birtokában van egy olyan teológiai hagyománynak, amit az egyház mindig is különösen fontosnak ismert el. Az, ami ily hosszú időn át képes volt annyi különböző koron átívelni, gazdagodni, finomodni, olykor önmagát kijavítani, nem valami muzeális darab, hanem élő, vagyis minden korban aktuális. Ez pedig felbecsülhetetlen érték. A bölcsesség olyan, már megkapott öröksége, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy eljusson ehhez a bölcsességhez, a közösségek pedig a bölcsességben való növekedéshez. Világunknak sokkal inkább bölcsességre van szüksége, mintsem pénzre vagy új technikákra, mert aki bölcsességet mond, az az igazság ismeretét mondja, márpedig enélkül a földön nem lehetséges a boldogság” (B-D. de La Soujeole). A Sapientia Füzetek jelen kötete erre a boldogságra vezető igazságra szeretné felhívni az olvasó figyelmét.
 
Megvásárolható: Sapientia Főiskola – Könyvtár, 1052 Budapest, Piarista köz 1. Tel. +361-486-4421 Mail: biblio@sapientia.hu
Sapientia_Igazzság_ragyogása

 



Theologia Dominicana sorozat

 

Servais Th. Pinckaers OP: Séta az erények kertjében: Az erények védelmében, Erények és szenvedélyek

Az erény fogalma mára már megöregedett arca sápadt és ráncokkal borított. Vajon meg tudjuk még fiatalítani, vajon vissza tudjuk adni régi erejét? Az erény mintha csak a letűnt időkhöz tartozna. Pedig neki is megvolt a maga fénykora. Arisztotelész és Szent Ágoston nyomán Aquinói Szent Tamás úgy mutatta be a keresztény erkölcsi életet, mint az erkölcsi és az isteni erények élő szervezetéből felépülő, élő organizmust, amely elvezeti az embert a teljes boldogságra, vagyis az Isten színelátásából felfakadó örömre. 

Ebben a könyvben nem csupán egy, az erényekről szóló elméletet kívánunk bemutatni: célunk ennél jóval tevékenyebb. Ahhoz szeretnénk segíteni az olvasót, hogy ő maga elmélkedjen az erényekről, és minél több tapasztalatot szerezzen ezen a területen. Igazság szerint az erény nem vezethető vissza az azt jelölő szóra és fogalomra; az erény csak annak fedi fel magát dinamizmusában, aki megérti és gyakorlattá váltja.

Könyvünk egy-egy fejezete felér egy kisebb kalanddal: olyan belső ihlettől vezetett sétára hív, amely sorra veszi az egyes erényekkel kapcsolatos nehézségeket, mégis meghagyja az olvasónak a szabadságot, hogy kicsit körülnézzen ott, ahol kedve tartja. A szigorú érvelés helyett inkább a gyakorlati élet tapasztalatát hívjuk segítségül. Különös figyelmet szentelünk majd a Szentírásból, főleg az Újszövetségből származó világosságnak, amely — mielőtt a vitázó értelemhez fordulna — a lélekhez, a szívhez és a képzelethez szól. (Kairosz Kiadó)

0002622_servais-pinckaers-op-seta-az-erenyek-kertjeben_300


 

Emery Gilles OP: A Szentháromság

Ez a könyv teológiai bevezetést kíván nyújtani a katolikus szentháromságtanba. Célja az, hogy megmutassa annak értelmét és igazságát, amit a szentháromságos Isten saját misztériumából kinyilatkoztatott számunkra. Ez a megközelítés könnyen hozzákapcsolható ahhoz, amit általában „dogmatikus teológiának” hívunk. Egy ilyen vállalkozás egyszerre merész és alázatos. A szentháromságtan a hit szemlélődő megértését keresi, vagyis azt a fényt, melyet a szentháromságos  hit magában rejt. Ez a fény a keresztény élet forrása.

Nem okoskodó matematikai gyakorlatokat akarunk végezni („három = egy”) és nem is a keresztény élettapasztalattól elszakított reflexiót szeretnénk felajánlani. A szentháromságtanban sokkal inkább szemlélődő bölcsességi gyakorlattal, értelmet megtisztító erőfeszítéssel van dolgunk, hogy általa minél mélyebben megközelíthessük Isten misztériumát. Az értelemnek ez a megtisztulása elsősorban Isten kinyilatkoztatásának hitben történő elfogadásán alapszik (a megértést kereső hitről van szó), s elválaszthatatlan a szív megtisztulásától, mely a közösségi és személyes imán keresztül megy végbe. (Kairosz Kiadó)

0002672_gilles-emery-op-a-szentharomsag_300


Jean-Pierre Torrell OP: Szent Tamás Summája

Előfordul, hogy egyes alkotások hírneve olykor szinte teljesen beárnyékolja a szerzőt, minden más művével együtt. Az egyik legkiválóbb példa erre a Summa theologiae. Kétségkívül tudjuk, hogy a középkorban élt Aquinói Szent Tamás írta, azt azonban már igen kevesen tudják, milyen ember is volt ő valójában, hogyan élt, és vajon mit írt még a Summán kívül.

Egy szerző gondolatvilágának utóélete két szempont alapján mérhető: időbeli tartóssága szerint, illetve aszerint, hogy képes-e a gondolkodását vezető nagy belátásoknak köszönhetően megoldásokat sugallani egy későbbi kor számára, amely már nem a sajátja.
Kétségkívül ebben rejlik a Summa időtállósága és termékenysége. Természetesen a Summais magán viseli százada, vagyis a skolasztika virágkorának jellegzetességeit, melynek technikáját és módszerét is alkalmazza. Ahhoz, hogy ezekkel bánni tudjunk, ismerni kell őket, és nem titok, hogy ez némi nehézséget okoz, de ha már kicsit hozzászoktunk, felismerjük a módszer érvényességét és a tartalom gazdagságát.

Egy lelkes tanítvány, Ferrarai Szilveszter (Sylvester Ferrariensis) „minden időnek való” embernek nevezte Tamás mestert. Csak a jövő mondhatja meg, vajon a Summa „minden idők” könyve-e, de több mint hét évszázadot már átívelt. A tanítványok erőt nem kímélve kutatták mesterük gondolkodását – be kell vallani, változó sikerrel –, és igyekeztek azt koruk problémáival ütköztetni. Csak csodálni lehet, hogy Tamás gondolkodása epigonok nemzedékeivel szemben ilyen remekül helytállt, ugyanakkor korunkban számos jele van annak, hogy gondolkodása még most is élő. (Kairosz Kiadó)

0002726_jean-pierre-torrell-op-szent-tamas-summaja_300


Basile Cole OP és Paul Conner OP : Teljes kereszténység – A megszentelt élet teológiája

Két domonkos szerzetes közös munkája ez a könyv, akik kurzusokat tartottak a megszentelt életről a megszentelt élet intézményeiben és az apostoli ” élet társaságaiban élő személyek számára. … Nyugaton sokak meggyőződése, hogy az evangéliumi tanácsok szerinti élet el fog tűnni, mivel a katolikus ifjúság egyre több lehetőséget fedezhet fel arra, hogy a világban laikusként hatékonyan élje tanítványságát. A teljes önátadásra való hivatás azonban a Szentlélek olyan ajándéka, amely az Egyház természetét, életét, szentségét és küldetését teszi láthatóvá. Ezért hisszük, hogy a Lélek mindig fog férfiakat és nőket hívni arra, hogy szenteljék magukat közvetlen szeretettel, hódolattal és szolgálattal az Atyának azáltal, hogy az Úr Jézust ezen a radikális úton követik.

… Istennel és a valódi célunkkal kapcsolatos tudatlanság és még sok minden más jellemzi napjaink emberiségének helyzetét. A hívő ember azonban biztos lehet abban, Jézus azért jött, hogy minden kor emberét megszabadítsa az eredeti — személyes és társadalmi — bűnből fakadó alapvető bajoktól; az emberiség történelme során hozott olyan szabad választások következményétől, amelyek eltávolítanak bennünket az élet és a valóság teljességétől, végső soron pedig Eredetünktől és Célunktól is. Az alapvető megszabadulás vagy megváltás által, amelyet Jézus szerzett meg a világnak, visszatérhetünk az élet és a realitás teljességéhez és Istenhez. Ám, ahogyan azt látni fogjuk, nem elég, ha az emberek csak befogadják megváltását. Aktívan részt kell venniük az Úrban való csodálatos életáramlásban és küldetésben. (Kairosz Kiadó)

0002794_basile-cole-op-es-paul-conner-op-teljes-keresztenyseg_300


 

Jean-Pierre Torrell OP: A katolikus teológia

A „katolikus” jelző hallatán a magyar olvasó óhatatlanul a római katolikus teológiára fog gondolni. Mindez azonban nem ilyen egyszerű. Mielőtt jelentése egy felekezet megjelölésére korlátozódott volna, a „katolikus” szó a hit jellemzésére szolgált: katolikus hiten az „ortodox”, igaz hitet értették, szemben az eretnekek tévelygéseivel. Csupán a XI. században, a keleti és a nyugati Egyház szétválásakor vezetett a kétféle hagyomány egyre erősödő  megkülönböztetése odáig, hogy a „római” teológiától különböző, „ortodox” teológiáról beszélhessünk. Luther és egyéb reformátorok által előidézett szakadásra volt szükség ahhoz, hogy a tudomány a XVI. századra még tovább osztódjon, a „protestáns teológia” megszületésével. (…)

Efféle különbségek azért jöhettek létre, mert a hit és a teológia nem azonos egymással: fontos tehát, hogy különbséget tegyünk e két szint között. A hit egyfajta kegyelem, amelyben kivétel nélkül valamennyi hívő részesülhet, aki elfogadja Istennek ezt az ajándékát; a teológia ezzel szemben emberi erőfeszítés eredménye. Éppen ezért a teológia egyes, eltérő filozófiai és módszertani elképzeléseket követő irányzatai összekülönbözhetnek, sőt, szembe is kerülhetnek egymással. (…) (Kiadó: Kairosz)

0002818_jean-pierre-torrell-op-a-katolikus-teologia_300


Janet E. Smith – Christopher Kaczor: Életbe vágó kérdések – Bioetika katolikus szemmel

A bioetika és az orvosi etika állandóan változó szakterület. Az új törvények, technológiai fejlesztések, társadalmi és kulturális változások egyre több kérdést vetnek fel. A katolikusok számára az igazság legfőbb forrása Jézus Krisztus, ezért cselekedeteiket és szándékaikat az ő tanításához kell igazítaniuk. Azért, hogy életük minden szempontból megfeleljen az erkölcsi követelményeknek, az Egyház olyan érvelési hagyományt honosított meg, amely mind a természeti törvényeket, mind a kinyilatkoztatásra épülő teológiai gondolkodást magában foglalja. Ebben a kötetben a szerzők kérdés-felelet formájában, mintegy katekizmus-szerűen foglalkoznak mindazokkal a témákkal, amelyekkel a katolikusok manapság találkozhatnak. (Kiadó Szent István Társulat; Ford. Sallai Gábor)

Bioetika4806