“Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”
A Miatyánk harmadik és negyedik kérés azon javakra irányul, melyek által eljutunk az örök életre. Az ötödik, a hatodik és a hetedik kérés az örök élet útjában álló akadályok elkerülésére irányul.
Ötödik kérés: Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek
Az első akadály, amit el kell kerülni az örök élet felé vezető úton, a bűn, amely kizár minket Isten dicsőségéből. Ez a kérés tehát a második kérést visszhangozza: „Jöjjön el a te országod”.
Miért kérjük ezt?
Azért, mert ez a kérés két olyan dologra tanít bennünket, amelyek szükségesek ebben az életben:
- Az embernek mindig őriznie kell magában a szent istenfélelem ajándékát és az alázatot. Ezen a világon nem tudunk bűntelenül élni „Kétségkívül illő tehát még a szentek részéről is, hogy az Úr imájának ezeket a szavait is imádkozzák. Kivétel nélkül minden ember bűnösnek és adósnak vallja magát”.
- Mindig a remény állapotában kell élnünk. Soha nem szabad kétségbeesnünk Isten megbocsátását illetően.
„Így, ha megfontoljuk az Úr imájában az ötödik kérés tartalmát: Bocsásd meg ami vétkeinket¸ akkor megszületik bennünk a szent istenfélelem és a remény; ez a kérés megmutatja nekünk, hogy minden bűnös, aki megbánja és megvallja bűneit, irgalmasságot nyer”.
Mikor nyer meghallgatást ez a kérés?
Minden bűn két dolgot foglal magába: az elkövetett bűnt és az azt követő büntetést. A bűn bocsánatot nyer a megbánás és a gyónás által. Ez elegendő a bűn megbocsátásához. A bűnösnek tehát nem szabad elkeserednie. De ha ez elég, akkor mire jó a pap?
A töredelemre való tekintettel Isten megbocsátja a bűnt, az érte járó örök büntetést pedig ideiglenes büntetéssé változtatja. A bűneit töredelmesen megvalló bűnös tehát megkapja a büntetését, de az időleges. Amennyiben gyónás nélkül (de megbánással a szívében) halna meg, a tisztítótűzbe jutna. A gyónásban a pap feloldja a bűnért járó időleges büntetést. Ez az időleges büntetés kiváltható az ún. búcsúkkal. „A bűnök a töredelmes bűnbánat által megbocsátást nyernek, a büntetés pedig elmarad a szentgyónás és a búcsú révén.”
Mit kell tennünk, hogy Isten meghallgassa ezt a kérésünket?
Hogy az Úr meghallgassa ezt a kérést, meg kell bocsátanunk felebarátunknak amit velünk szemben elkövetett. Ez az egyetlen feltétel.
És ha valaki nem akar megbocsátani felebarátjának, akkor inkább hagyja ki a Miatyánkból ezt a részt: „miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”.
„Ettől az illető még nem hagyhatja ki ezt a részt: miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Ezzel ugyanis nem hazudik, hiszen nem a saját nevében imádkozik, hanem az Egyház nevében, aki nem téved. Nem véletlen, hogy ezt a kérést is többes számban mondjuk”. Tamás még hozzáteszi, hogy a felebarátunknak kétféleképpen bocsáthatunk meg: tökéletesen, amikor a sértett odamegy az őt megsértőhöz és megbocsát neki, vagy pedig – és ez mindenkinek kötelező -, amikor megbocsátunk annak, aki bocsánatot kér.
Tamás ehhez a kéréshez a „jótanács” ajándékát és az „irgalmasok boldogságát” társítja, az irgalmasokét, mert „ők irgalmasságot nyernek”.
A nap elmélkedése: Imádkozzuk el lassan a következő szavakat: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. Tegyük ezt alázatos lélekkel és a remény erényével. Bánjuk meg teljes szívünkből bűneinket és forduljunk teljes bizalommal Isten felé. A nap folyamán akár többször is megismételhetjük.
Imánkat végül a Szent Tamás ünnepén mondott könyörgéssel zárjuk : « Istenünk, te Aquinói Szent Tamást kitüntetted az életszentségre való buzgó törekvéssel és a szent tudomány szenvedélyes szeretetével. Kérünk, add segítségedet, hogy világosan megértsük tanítását, és híven kövessük jótetteinek példáját. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Áldott napot Szent Tamással !
Aquinas + Hozana + Lábjegyzetek