Beszélgetés Egyed Rita nővérrel, az Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatójával
Mi jelenti a legnagyobb kihívást tanévkezdéskor egy ekkora intézmény esetében?
Az órarend az egyik nagy kihívás, több tényező miatt is. 20 osztályunk van (16 az általános iskolában, 4 a gimnáziumban), amit koordinálni kell. Vannak áttanító kollégák, vannak óraadók, van olyan, amikor egy évfolyamon pl. nyelvből csoportbontás van, ehhez 4-5-6 tanár is rendelődik, de a hittannál is ez a helyzet. Idén az 5 órás testneveléssel az óraszámok is megnövekedtek. Aztán az is lényeges, hogy minden órának legyen megfelelő helye, azaz terem, ahol elférnek a diákok, vagy a megfelelő szaktanteremben tudjanak tanulni.
Fontos-e a reflektálás az elmúlt évre? Ha igen, miért és mik lehetnek a gyümölcsei?
Mindig fontos a visszatekintés az előző tanévre, ezekből sokat lehet tanulni, kamatoztatni. Vagy azért, hogy igen, ez jó volt, érdemes megtartani, vagy így csinálni, vagy azért, mert nem sikerült, és a jövőben tudunk már erre figyelni, hogy ne kövessük el. Kértem az előző tanév végén visszajelzést a kollégáktól, és a gimnazista diákoktól. Azt kértem, írják le mi volt számukra, vagy egy-egy osztály, vagy az intézmény számára pozitív vagy negatív.
Alapvető tapasztalattá vált, hogy az elmúlt 10 év digitális, gazdasági felgyorsulása elemi erővel hatott a társadalomra is. Hogyan érinti ez a gyerekeket fiatalokat és hogyan tudunk válaszolni erre a kihívásra?
A digitális világ beszippantotta a gyerekeket, de a felnőttek nagy részét is. Manapság másként kell lekötni a diákokat. Idén augusztusban hoztak egy rendeletet a mobiltelefonok és egyéb digitális eszközök használatáról az iskolákban, de a mi intézményünkben sok éve az a gyakorlat, hogy tanítás előtt leadja a gyermek a telefonját, tanítás után felveszi. Kiránduláson, táborban szintén nem használhatják, csak egy meghatározott időben. Szinte újra kell tanítani az emberi érintkezés, kapcsolatok mikéntjét a mai fiatalnak. Meg kell tanítanunk azt, hogy van élet a mobilon kívül, és azzal mit lehet/kell kezdeni. Nem könnyű feladat ez.
Van-e hitéleti terve az intézménynek és, ha igen mi kerül az idei évben a fókuszba?
Ettől a tanévtől Andrea nővér kapta meg azt a feladatot, hogy az intézmény lelki vezetésére ügyeljen, koordinálja. Minden évben készül munkaterv, aminek az is a része, hogy a lelki feladatokat, programokat kitaláljuk, átbeszéljük és aktualizáljuk. Számunkra fontos a hitre nevelés, azon belül az Istennel való kapcsolat kialakítása, segítése. Idén is folytatjuk a havi 24 órás szentségimádást az iskolában, illetve a fiatalok lelki adoptálást vállalnak ebben a tanévben, valamint a gimis kórus továbbra is tevékenyen részt vesz szentmiséken, áhítatokon.
Mi a legnagyobb reményed az idei évvel kapcsolatban az iskola, pedagógusok, diákok számára?
Minden év tart meglepetéseket, jókat is és rosszakat is. Ez így van rendjén. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a vágyam az, hogy valóban együtt, „egy szívvel, lélekkel” tudjuk végezni a feladatainkat, s közben tudjunk azon az úton járni, amit Isten tervezett el számunkra. Tudjuk egymást segíteni, felemelni, de úgy, ahogy Ő akarja.
Ne csupán az emberi, vagy földi szempontokra nézzünk, hanem tudjunk felfelé nézni, s a fókusz legyen maga az Isten.