Árpád-házi Szent Margit, az egyetlen magyar domonkos szent, Kongregációnk védőszentje.
1242-ben született, IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya. Szülei a tatárjárás alatt fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket Istennek ajánlják fel, ha megszabadulnak a tatároktól, ők és országuk is. Margit így került három és fél évesen került a veszprémi Szent Katalin-kolostorba, amelyet 1240-ben alapított Bertalan veszprémi püspök, és ahol az apácák még nem éltek a domonkos rendi szabályok szerint. 1252-ben költözött az apja által építtetett Nyulak szigeti (ma Margit-sziget) Szűz Mária-kolostorba, amely már a domonkos férfirend közvetlen felügyelete alatt állt. Tizenkét éves korában tett fogadalmat a Domonkos Rend akkori Magiszterének, Humbertus de Romanis-nak a kezébe. Margit élete végéig hűségesen kitartott szerzetesi hivatásában és több ízben is határozottan ellenállt apjának, aki – eredeti szándékát megváltoztatva – férjhez akarta adni.
Margit a szigeti monostorban élt egészen 1270. január 18-án bekövetkezett haláláig.
Szent Margit az első magyarországi szerzetes, akinek az életében feltűnik mindaz, ami az Egyházban akkor új volt: elsősorban az Eucharisztia bensőséges szeretete. Feljegyezték róla, hogy a lehető leggyakrabban akarta látni Krisztus testét és hogy mennyire gondosan készült a szentáldozás ritka alkalmaira (kétnapos böjttel, majd egynapos imával adott hálát). Krisztus testére tekintve azonban meglátta a templomban lévő szegényeket is, akiken próbált adományokkal és imával segíteni. Mivel Az Eucharisztiában Krisztus szenvedésének emlékét látta, ezért nagyon vágyott a szenvedő Krisztussal azonosulni: szívesen imádkozott a Szent Kereszt oltára előtt, nagyon szerette hallgatni Krisztus szenvedéstörténetét, és utánozni akarta vezeklő, engesztelő életével (böjt, éjszakai imák, önostorozás, vezeklőöv viselése). Mindezt engesztelésül ajánlotta fel az Egyházért. A Krisztussal való azonosulás másik útja számára Krisztus szegénységének és alázatosságának utánzása volt: visszautasította a királylányi státusszal járó kiváltságokat, és a nővérek szolgája akart lenni, mindenki között utolsó. Ez az alázat, és a betegek semmitől vissza nem riadó szeretetteljes szolgálata volt az, ami leginkább nővértársai szívébe vésődött. Mindezeken kívül pedig az, ahogy Margit imájában az Úrral beszélgetett. Így tanította őket imádkozni: „Ajánld tested és lelked az Úrnak, és szíved mindig legyen nála, hogy sem halál, sem bármely teremtmény el ne válasszon téged az Isten szeretetétől.”
1943-ban avatta őt szentté XII. Piusz pápa. Ünnepe január 18. Szent Margit sírja nem maradt fenn: eredetileg a Margit-szigeti kolostor templomában volt a nyugvóhelye, de amikor a domonkos apácák elhagyták a Szigetet a török elől menekülve, akkor földi maradványait is magukkal vitték új lakóhelyükre, Pozsonyba, a klarissza kolostorba. Ott a 18. században nyomuk veszett.
Szent Margit Öröksége
Szent Margit legendája – életrajzi források
• Az 1272-76-ban született ún. Legenda vetus az első életrajzi forrás Szent Margitról. A legenda szerzője talán Marcellus frater, Margit gyóntatója, bár ez nem teljesen bizonyos. Egy másik fontos forrás a II. szentté avatási per jegyzőkönyve, amely 1276-ban született.
• 1340-ben született az ún. Legenda maior és minor Garinus tollából. Ez a legenda egy újabb kanonizációs kísérlethez készült.
• Ismerjük még az ún. Magyar legendát, amely tulajdonképpen a Legenda vetus és az 1276-os szenttéavatási jegyzőkönvy fordítása és aktualizálása. Arra vonatkozóan nincsenek pontos adataink, hogy a Magyar legenda mikor készült és hogy ki fordította.
• Tudjuk, hogy Ráskay Lea másolta le a kódexet 1510-ben, és tőle erednek a különböző az aktualizálások.
Szent Margit életéhez bővebb információkat itt találunk: http://deba.unideb.hu/deba/Margit-legenda_Szent_Margit_elete_1510/ „Kódexeink között ez az egyetlen hazai témájú, s forrásai szintén Magyarországon készültek. Ezért nemcsak nyelvi és irodalmi emlék, hanem a magyar művelődéstörténet napjainkkal is érintkező jelentős forrása. Margit életén át részletesen festi egy hazai női kolostor belső életét. A veszprémi és a szigeti kolostorok romjai ma is láthatók, látogathatók, s néhány, a legendában szereplő emlék szintén megőrződött. Így Margit vas vezeklő övét, mellyel, ahogy a magyar szöveg betoldása mondja: „övezi, szorítja vala magát nagy keménséggel” (p. 41/12–13. sorok), megtaláljuk az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban. S a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók Margit fehér márvány síremlékének töredékei, amelynek létezésére az egyetlen írott forrást a magyar szöveg nyújtja (p. 161/14–19. sorok), említve, hogy azon meg volt faragva egy gyermek feltámadásáról való csodatétele szent Margit asszonnak.” M. Nagy Ilona
Szent Margit Imádságok
Mennybéli Atyaisten, Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten,
Szentlélek Úristen,
Szentháromság egy Isten,
Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk!
Árpád-házi Szűz Szent Margit, Könyörögj érettünk!
Akit senki és semmi el nem vont Isten szeretetétől,
Aki senkit meg nem vetettél és meg nem ítéltél,
Aki elsőként igyekeztél teljesíteni elöljáróid parancsát,
Aki Krisztus szegénységét akartad utánozni,
Aki szerzetesi fogadalmadhoz erős akarattal mindig hű maradtál,
Aki tudatosan kerested az utolsó helyet,
Aki az alázatos Jézus követője voltál,
Aki a betegek ápolásában nem kímélted magadat,
Aki mások szolgálatát mindennél előbbre helyezted,
Akit az Eukarisztikus Jézus éltetett,
Akit Krisztus szenvedése könnyekig meghatott,
Aki közösségedben és családodban segítettél békét teremteni,
Aki megvigasztaltad a szomorkodókat és a gyászolókat,
Aki sohasem feledkeztél meg a szegényekről és a nélkülözőkről,
Aki a keresztények bűneiért vezekelve engeszteltél,
Aki imádságban virrasztva imádtad az Urat,
Aki a szűzi tisztaság példája vagy,
Aki a betegekkel és szenvedőkkel együtt éreztél,
Az Anyaszentegyház igazi leánya,
Aki a rendi szabályok megtartásában mindenkit megelőztél,
Aki megbocsátó jóságoddal és szelídségeddel nővéreid épülésére voltál,
A Szűzanya buzgó tisztelője,
Aki csodáiddal halálod után is sokakon segítettél,
Kongregációnk védőszentje,
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Irgalmazz nekünk!
V. Imádkozzál érettünk, Árpád-házi Szent Margit!
F. Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
Könyörögjünk!
Istenünk, szüzesség kedvelője és őre, Árpád-házi Szent Margit a te kegyelmedből fonta egybe a szűzi élet szépségét a jó cselekedetek érdemével. Engedd, kérünk, hogy könyörgésére az üdvösséges bűnbánattal visszaszerezzük lelkünk tisztaságát! A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik, Isten mindörökkön örökké. F. Ámen.