Résztvevők beszámolója a 2025-ös Nyitott Kolostor Éjszakájáról
Mi ragadott meg előzetesen az eseményben? Miért gondoltad, hogy ez jó lehet számodra?
ILONA: A hivatásomat keresem, azért érdekelt az esemény. De azon kívül is gondoltam, hogy egy beszélgetéssel, imával töltött este jó élmény lesz.
DALMA: Szeretem a szerzeteseket. Nagyon sokat segít katolikus életemben a tudat, hogy vannak. Ha elcsüggedek, és Krisztus keresztjének fájdalmaihoz nehéz hasonlítanom a problémáimat, ők adnak erőt. Az élet, amit velem egy korban és egy társadalomban élnek kimeríthetetlen motivációforrás, mert ők itt és most mondanak igent Jézus hívására teljes lényükkel a lehető legteljesebb módon, egy időben velem. Amikor egy pillanatra mindenki túl távolinak tűnik, ők a ma is húsvér valóságos útjelzők nekem.
CSENGE: Megérintett a programterv olvasása alatt egyfajta hívás, egy meghívás egy olyan estére, amely akár az életemet is megváltoztathatja! Úgy gondoltam, hogy a közös este, az imádság, s a szentségimádás a nővérekkel egy új meglátásban és elmélyülésben tud segíteni az Istennel való kapcsolatomban.
Mennyiben teljesültek az „elvárásaid”?
ILONA: Többet kaptam, mint amire számítottam, különösen jól esett, hogy tudtam akár kettesben, kötetlenebben beszélgetni szerzetesnőkkel.
DALMA: Amikor az eseményre készültem egy csapat Krisztustól megérintett, sőt átjárt/átitatott lelket vágytam látni. Kedves, vidám és boldog nőket, akik a helyükön vannak, és élvezik. Teljes mértékben teljesült a vágyam.
CSENGE: Teljes mértékben, sőt, abszolút túlszárnyalt minden elképzelésemen a program. 🙂
Volt-e bármi, ami meglepett?
ILONA: Hogy milyen sok fiatal szerzetesnő van.
DALMA: Meglepett, amikor bebocsátást nyertünk a kápolnába és a stallumokban minden nővérnek be volt rendezve a saját helye különböző könyvekkel, füzetekkel. Annyira kedves kép volt! A zsoltáros jutott eszembe róla, amikor azt énekli: „Számomra asztalt terítettél, … s az Úr házában lakhatom örök időkön át.” (Zsolt 23, 5-6)
CSENGE: Az a hatalmas szeretet és közvetlenség, amit addig soha nem tapasztaltam. Csodálatos!
Volt-e számodra pillanat, esemény, program, találkozás, élmény, ami mélyre ment és miért?
ILONA: Az egyik korombeli szerzetesnővel kettesben tudtam beszélgetni a vacsoránál. Fel tudtam tenni a „hülye” kérdéseket is, pl nem húzza a hajukat a fátyol? Van-e lehetőségük rendszeresen sportolni? Mi történik a régi személyes tárgyaikkal, amikor belépnek a rendbe? Van-e telefonjuk?
DALMA: A közös zsolozsma nagyon megérintett. A puritán kápolnában gyönyörűen szólt az imádság, ami tökéletes ünnepi díszbe öltöztette a teret. Rendszeresen járok zsolozsmára a ferencesekhez, de ez nagyon más volt. Próbáltam követni, becsatlakozni, de nem igazán sikerült, aztán elengedtem, és csak élveztem, hogy ott lehetek.
CSENGE: Alapvetően nem igazán találkoztam még olyan személyekkel a korosztályomban, akikben szintén megszólalt egy vágyakozás, hogy az Istennek szentelje az életét, s most viszont találkoztam ilyen társakkal. Ugyanakkor én most ismertem meg a nővérek többségét személyesen, amely szintén megérintett. Ami viszont nekem az egyik legszebb, az a kápolnában volt. A csönd, vagy akár a gitárszó alatt a szentségimádásban a Jézussal való találkozás!
Hogyan tudnád megfogalmazni egy mondatban, hogy mire jó a Nyitott Kolostor Éjszakája?
ILONA: Összefoglalva ez egy jó párbeszédre volt lehetőség szerzetesnők és világi nők között, nem csak egy sablonos bemutató volt a rendről. Persze megismerkedhettünk a rend történetével, működésével, a szevezett programjaival. Emellett egy nyugodt békés este volt minden programot tekintve ahol pár órára ki lehetett zárni a hétköznapi dolgokat.
DALMA: A Nyitott Kolostor Éjszakája arra jó, hogy megtapasztalhassuk a találkozás élményét teljes valójában egy ideális környezetben, ahol élesebbek az érzékeink a lényeg meglátására és meghallására. CSENGE: A Nyitott Kolostor Éjszakája mindenkinek életreszóló élmény lehet, aki közelebb szeretne kerülni az Istenhez, akár az imádság által, akár találkozások által.
Ide kattintva pedig megtekintheti a rövid videós összefoglalónkat az eseményről.
