Oldal kiválasztása

Október 25-26-án a fogadalmas nővéreknek rendi képzésük volt. Az egyik nap a gyermekvédelem volt a képzés témája, a másik nap a hitre nevelés.
Itt alább a hitre nevelésről szóló képzés összefoglalóját olvashatják:

A képzés 2. napján délelőtt Siffer Teréz nővérünk beszélt nekünk a hitre nevelésről, valamint Kapisztrán OFM atya a “Frankáról”.

„…a nevelés nem elsősorban módszer kérdése, hanem egy mélyebb valóság: a kapcsolat minősége, a kötődés erőssége, ami meghatározza. Attól tanulunk, az van igazán hatással ránk, akihez érzelmileg is kötődünk.” (G. Neufeld-Máté G.)

A hittan nem más, mint tudás, ismeret- és imádságra nevelés, de elsősorban terelgetés az élő istenkapcsolat felé
Teréz n. beszélt nekünk arról, milyen fontos az imádság a hittanórákon, és hogy az rendszeres, az életkornak megfelelő és változatos legyen.

A hitre nevelésben a tárgyi ismeretek mellett fontos szerepe van a reggeli imáknak, a szentmiséknek, az évente többször szervezett lelkinapoknak, az év végi hittanos gyerekhétnek és táboroknak, stb. De nagy szerepe van a zarándoklatoknak is: Kőszegen az „Árpád-házi”-ban minden évben szerveznek zarándoklatot Mariazell-be, s mint mondta: egy ilyen zarándokalt felé egy egész éves hittanoktatással. De nagy jelentőségük van a szentségi felkészítőknek, rózsafüzér imádságnak, köztük „az egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” programnak, a közösségeknek, találkozóknak, egyházközségi, egyházmegyei stb. programokon való részvételeknek is.

Az imádság gyakorlására számtalan lehetőség van: tanteremben vagy templomban, fontosak az énekek, a hálaadás, közbenjárás, a kötött imák, a szentek ismeretének és a róluk való megemlékezésnek, az ünnepeknek és ünnepköröknek (karácsony, húsvét…), az evangélium ismeretének, a különböző szentírási részek, történetek ismeretének és az azokkal való imádkozásnak. A gyerekek számára fontos a szemléltetés, és az, hogy saját szándékaikkal bevonódjanak az imába. A napi események, amiket hallhatnak, őket is érintik! A gyerekek így megtanulják, megszokják, hogy életüket Isten elé vihetik, elmondhatják Istennek, megtanulják kifejezni gondjaikat, örömeiket, kéréseiket, és megtanulnak másokat is meghallgatni, és imádkozni másokért is.

Teréz n. még mesélt nekünk az ún. “Afrika-programról”, melynek lényege röviden, hogy 1-1 osztály rendszeresen összead bizonyos, kisebb összeget, amelyet elküld afrikai rászoruló gyerekeknek, akit így támogatnak, hogy tudjon iskolába járni, tanulni. Egyre több osztálynak van ilyen örökbefogadott afrikai kistestvére, és ez nem csak a támogatott gyermeknek jó, hanem azoknak a gyerekeknek is, akik segítőként bekapcsolódnak ebbe a programba.

Délután a ferences Varga Kapisztrán atya bemutatta nekünk az esztergomi ferences gimnáziumot, a “Frankát”. Beszélt nekünk a gimnázium működéséről, nehézségekről, kihívásokról, sikereikről, örömeikről.