Árpád-házi Szent Margit emlékezete – könyvbemutató

Április 2-án mutatták be a nemrég kiadott „Árpád-házi Szent Margit emlékezete” című tanulmánykötetet a Vármúzeum (BTM) barokk termében.

Szerzők és szerkesztők számára egyaránt nagy öröm, amikor egy régóta várt könyv megjelenik: egy könyvbemutató így egyszerre tudományos esemény, és alkalom a közös ünneplésre is. Ez a kötet is hosszú utat járt végig. 2022 novemberében került sor a Károli Gáspár Református Egyetem és a Domonkos Nővérek szervezésében egy olyan három napos konferenciára, amely Szent Margit életével, kultuszával, a róla szóló forrásokkal foglalkozott, egybegyűjtve a téma szakértőit és összegezve a legújabb kutatások eredményeit. Ugyanekkor nyílt meg a BTM Vármúzeum időszaki kiállítása is, „A Sziget. Szent Margit és a domonkosok” címmel. Ez a gazdag anyag jelent most meg könyv formátumban, 502 oldalon, képekkel gazdagon illusztrálva.

A könyvbemutató résztvevőit Csorba László, a BTM főigazgatója köszöntötte, és személyes emlékeivel együtt, felidézte Margit középkori itáliai kultuszának emlékeit, annak jelentőségét. A könyvet Nagy Balázs, az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszékének tanszékvezetője méltatta: mint megfogalmazta, olyan művet sikerült létrehozni, amelynek egyes rétegei-fejezetei mutatják, hogyan épül a történeti emlékezet. A mű tizennyolc tanulmányt tartalmaz, öt részre osztva. Az első Margit személyével, korával és a margitszigeti kolostorral foglalkozik: hogyan és mi jutott, juthatott el Margithoz a mongol támadásokról? Hatással volt-e rá az itáliai flagelláns-mozgalom? Mit láthatott Margit maga körül, milyen volt a kolostor vizuális világa? (F. Romhányi Beatrix, Falvay Dávid, Kiss Etele). E kérdések mellett, két tanulmány foglalkozik a kolostorral, a feltárás régészeti és művészettörténeti emlékeivel. (Jékely Zsombor – Harsányi Eszter; Takács Ágoston) V. István lánya Erzsébet hercegnő Margit rendtársa volt, később férjhez ment, végül Nápolyban halt meg domonkos apácaként. Ennek a Margithoz közel álló, fordulatos életű Árpád-házi királylánynak az életútjával, annak a kérdőjeleivel, hiányzó darabjaival foglalkoznak a második rész írásai. (Kanyó Ferenc, Konrád Eszter, Leonas Alex – Rihmer Zoltán).

A Margitról szóló források és ereklyék az utóbbi két évszázadban a kutatás homlokterében álltak: saját, több évtizedre visszamenős munkájuk jelenlegi állását foglalják össze kimerítően (Klaniczay Gábor, M. Nagy Ilona) illetve gazdagítják újabb eredményekkel tudásunkat (Madas Edit, Orsós Julianna) a harmadik rész szerzői. A margitszigeti kolostorhoz kapcsolódó nyelvemlékeket és kódexeket, továbbá a szigeti oklevelek hátlapján felfedezett magyar nyelvű feljegyzéseket tárgyalja Zágorhidi Czigány Balázs, Haader Lea és Lauf Judit tanulmányai a negyedik részben. Végül a könyv ötödik része Margit modern kori kultuszát mutatja be: a 20. századi szentté
avatás történet és hátterét, Margit 20. és 21. századi ábrázolásait, illetve azt, hogyan lehet egy középkori szent alakját egy kortárs eszköz, a rajzfilm segítségével átadni (Barna Gábor, Prokopp Mária, Békési Sándor.)

Amint a kötetet bemutató Nagy Balázs is kiemelte, a kötet interdiszciplináris a szó legjobb értelmében, és érdemes arra, hogy valóban referencia legyen a későbbi kutatás számára. A könyvbemutató a zene eszközeivel vitt el Margit világába: Pétery Dóra és Oláh Gyöngyvér által gótikus hárfán és organetton előadott zeneművek a 13. századba kalauzolták a hallgatóságot.