Az adventi időszak aktualizálja az idő, a várakozás és az emberi tapasztalok dimenzióját. Kakucs Petra általános főnöknő gondolatait közöljük.

Máriának nem üres ideje van, hanem Erzsébetre van ideje, arra a személyre, akinek szüksége van az ő segítségére.

Az advent sokszor a „várakozás ideje”-ként jelenik meg. Mit tartasz a legmélyebb emberi tapasztalatnak ebben a várakozásban? Van-e olyan pontja a várakozásnak, ahol az ember saját határait és végességét ismeri fel?

Idő és várakozás. Előbbi értékét különösen a hiányából ismerjük – sosincs belőle annyi, amennyit szeretnénk. Várakozás – legtöbb embernek olyan „nem szeretem” ízű. Különösen az idő szorításában… Advent ideje. Mária ideje. Máriáé, aki magába fogadta az Istent. Majd – a Szentírás szerint – hosszú útra kelt, a hegyek közé, Júda városába, segíteni Erzsébetnek.

Előzőleg nem tervezte (nem szerepelt az adventi programjában), az angyali híradás után kel útra. Úgy tűnik, hogy Máriának van ideje. Mi a titka?

Csak a történelmi-társadalmi körülményeknek köszönhető, vagy valami másnak is? Valószínű, hogy kétezer évvel ezelőtt a világ kevésbé volt felgyorsulva, mint most. De az emberek akkor sem unatkoztak, minden napnak megvolt a maga feladata – az egyszerű embernek a fenntartásért, életben maradásért keményen kellett dolgoznia. Máriának nem üres ideje van, hanem Erzsébetre van ideje, arra a személyre, akinek szüksége van az ő segítségére.

Megélni az adventet Máriaként – befogadni Istent és időt szánni a másikra: a másik meghallgatására, segítésére, felkeresésére… Talán paradox, de így tud tágulni az idő: ha belefér a másik ember.

A karácsonyt legőszintébben a kisgyermek tudja várni – hiszem, hogy nem annyira az ajándék, hanem a karácsony csodája miatt. Ebből a csodából viszont a felnőttek sincsenek kizárva, sőt… Az Ige mindannyiunkért öltött testet. Mindannyiunkhoz közel szeretne jönni, annyira közel, amennyire megengedjük Neki. Az adventi szentmisék szentáldozásai alkalmat teremtenek, hogy kérjük: olvassza le a szívünket körbefogó önközpontú kérget, s tegye lehetővé, hogy a karácsony ünneplése magába foglalja az Isteni Kisded karunkba emelését, szívünkbe fogadását.